Miért is?

Sok minden történt velem és sok dolgot láttam, és most tele vagyok kérdésekkel.

Miért nem lehet semmit szép szóval megbeszélni? Miért kell egyből gúnyt űzni mindenkiből? Miért kell ennyire komolytalanul viselkednie egy olyan embernek, akinek lassacskán már a ,, saját lábán kel megállnia”? Ha valaki szenvedni lát egy embert, akárki is legyen az, miért nem segít neki, és miért ,,rúg” bele még kettőt-hármat és végig nézi, hogy hogyan szenved?

 Miért? Miért? Miért?

Ki tudja ezekre a kérdésekre a választ? Az nem elég, ha csak az aki komolyan le tud ülni beszélgetni; aki nem rúg bele az embertársába, hanem felsegíti!
Miért van szükség ennyi megválaszolatlan kérdésre, holott mindenki tudja a választ, és mindenki meg tudna egy kissé változni. Mert nem csak másban kell keresni a hibát. Fel kell fedezni a saját hibáinkat és változtassunk azokon vagy fogadjuk el azokkal önmagunkat. De semmiféleképpen ne másban keressünk hibákat, még ha azokat könnyebb is felfedezni.

18. születésnap

Ez az alkalom az egyik legmeghatározóbb életünkben. Ezt nevezik a felnőtté válás első szakaszának. Ettől fogva lehet legálisan alkohol- és dohánytermékeket vásárolni, szerencsejátékban részt venni.
Én mégis azt mondom, hogy ez nincs így. Nem ettől a naptól fogva lesz valaki felnőtt. Teljesen más dolgok befolyásolják ezt. Az, hogy mit éltünk át, hogy milyen hatások játszottak fontos szerepet. Vannak olyanok, akik 28 évesen sem  jutnak el olyan szintre, hogy felnőttnek mondhassák magukat...
És különben is. Nem a gyertyák száma határozza meg, hogy hány évesek vagyunk, hanem az, hogy mi hány évesnek érezzük magunkat...