2010. április 27., kedd

Friends

Te jó ég..!! Elgondolkoztam azon, hogy mi lenne velem a barátaim nélkül. Szerintem nem bírnám ki hosszabb távon. Sőt. Így is nincs olyan nap, hogy ne beszélnénk valamilyen úton-módon.
Hisz csak ők képesek visszarángatni a valóságba, amikor már látják, hogy teljes álomvilágban élek. Mert egy külső szemlélőnek mindig könnyebb. És hálás vagyok nekik ezért. Mert ők időben figyelmeztetnek, ha látják, hogy közeledik a viharfelhő. Aztán jön az eső. De ők ott vannak, hogy esernyővel megóvjanak... Ajánlom mindenkinek, hogy becsülje meg az igaz barátait, vagy csak gondoljatok bele, mi lenne veletek a legjobb barátotok/barátnőtök nélkül...

2010. április 15., csütörtök

Tóth Zsuzsanna : Eldobható vagyok

„Valahogy mindig az kell, aki eldobhat.
Akivel bizonytalan lehet minden.
Az életem.
A fájdalmam.
Aki nem jön sokszor, s így megunni sem tudom.
Aki nem ad sokat, s ezért mindig többre vágyom.
Így szenvedek.

A biztos valahogy elutasít magától.
Biztossága nem érdekel.
Mert elfojtana.
Megváltoztatna.
És még azt is tudom takarni, hogy mennyire félek.
Mert a biztos is lehet majd bizonytalan.
És azt nem tudom kiszámítani.
Bekövetkeztekor pedig még jobban fájna.

Azt akarom, hogy egy bizonytalan váljon biztossá.
Néha képtelenség megmagyarázni engem.

Van, hogy nem tudok hinni.
Mint most.

És létezik olyan pillanat, amikor elhiszem, változhatnak érzések irántam.
Szeret.
Csak nem tudja még.

Akkor kéne felpofozni magam, és üvölteni, hogy ne álmodozz!
Eldobhat.
Meg is fogja tenni.
Ne hidd, hogy biztossá válik!
Ne hidd, hogy érezhet irántad olyat, amire vágysz, mert te érzed!”

2010. április 8., csütörtök

" I hate this part right here..."

Először is kedvenc idézetemmel kezdeném, melyet még Zsuzsitól kaptam egyszer, és ez annyira igaz a mostani állapotomra meg arra, hogy mit kellene tennem... És azt hiszem így is fogok tenni, mert ha nem, akkor megint felszínre jön az az Adri, akit nem szeretnek. Mert én egy mosolygós, vidám emberkének találom magam. De előfordul sajnos, hogy ennek a totális ellentétre változok. Semmi nevetés, mégcsak egy mosoly se. És ilyenkor a barátaimat nem értem, hogy mindent megpróbálnak megtenni, hogy nevessek újra. Aztán rájövök, hogy ezt csak azért teszik, mert szeretnek. És ezért próbálok mindig a normális Adri maradni.

Na de itt van az idézet:

,,Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni. És észreveszem hogy más fiúk is léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém. Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt.."


2010. április 6., kedd

Ma van a szülinapom....

Igen, ma lettem hivatalosan is egy évvel több, mint egy évvel ezelőtt.
Hogy örülök-e neki? Azt mondják, minél több van belőle életünk során, annál idősebbek vagyunk. Azt is emlegetik, hogy akkor vagyunk igazán idősek, amikor a gyertyák többe kerülnek a tortánál. De ami szerintem a legigazabb, az az, hogy nem a gyertyák száma határozza meg az életkorunkat. Van, aki 18 éves, mégis ha beszélgetek vele nem mindig mondaná meg róla. Van aki 14 éves, de ha nem tudnám, biztos jóval többet mondanék.
Tudom, nem feltétlenül kell minden helyzetben komolyan viselkednünk.De azért na. Egy már majdnem felnőtt embernek.. Mondjuk ez a viselkedés természetesen helyzettől is függ.
Egy szó mint 100, jó dolog a születésnap.

2010. április 3., szombat

Álmok

Álmok... Miért is pont az álmok? Mostanában gyakran álmodozok, meg egyik kedves barátom ajánlotta, hogy szívesen olvasna az álmaimról. Nem biztos, hogy mindent leírok, de van pár fontosabb álmom.

Világbéke...

De most a reálisabbakat helyezném előtérbe, bár igazából nincsenek nagy eget rengető álmaim. Azt hiszem, ami most fontos az életemben, minden megvan.

Barátok.
Mire is mennék én nélkülük? Kik ébresztenének fel a leghülyébb álmaimból és rángatnának vissza a valóságba? Kik figyelmeztetnének egy hülyeség megtétele előtt? És rájöttem, hogy nincs szükség 100-1000 barátra.Jó dolog, ha sokan vannak, szerencsére nekem is akad jó pár jó barátom. De ha csak 10 lenne. Nem gond. Ők valószínűleg mindannyian igaz barátok lennének. Most van pár igaz barátom, legalábbis én őket azoknak tartom. Remélem sokáig összejárunk majd, ha befejeztük a középiskolát. Vicces, hogy már 4 év múlva bekövetkezendő dolgokról beszélek, de hát az álmok... Az álmok valóra válhatnak. Rajtunk is múlik, hogy mi hogyan történik.

Szerelem.
Nem tudom, rájöttem ismét, hogy felesleges erőltetni a dolgokat. Minden meg fog történni, amikor meg kell történnie. És onnantól kezdve minden rendben lesz. Ha meg nem.. Akkor se dől össze a világ. Tapasztalatok is szükségesek a nagybetűs Élethez!!

Család.
Azt hiszem nekem egyenlőre bőven elég volt és lesz egy időre a gyerekekből. 10 évig minimum szeretném az életemet élni. Remélem nem leszek egyedül. De gyerek még nee. A 2 húgomat elég nevelgetni.

Egyéb.
Nem tudom még mit kívánhatnék magamnak. Talán egy sikeres érettségit. Pihenést, bulikat, és azt, hogy megmaradjanak a barátaim.


Azt hiszem, egyenlőre ennyit.