A következő levélrészletek tőlem származnak.. Úgy érzem, egy-egy ilyennel is sok mindent lehet leszűrni az egyéniségből.. Mert egy akármilyen megnyilvánulás képes bevésődni mások emlékezetébe, amellyel meggyőzhetjük arról, hogy kik is vagyunk..
Azért osztom most meg ezeket Veletek, mert mostanában az ihlet levélírás közben tör rám.. Gyakran magamtól is megijedek, hogy miket írok. De úgy érzem, hogy az ilyen pillanatok azok, amikor igazán tudok írni.. Mert nem gondolkozok. Ténylegesen csak a véleményemet osztom meg másokkal.
Viszont ha szimplán ide szeretnék írni, mindig is javítgatom a mondatokat, hogy "Ez így most nem értelmes." "Ez így most hülyeség.."
Úgyhogy a következő pár sorban rejlik minden, ami az utóbbi időben foglalkoztatott.. De mostanra tisztában vagyok mindennel! És boldog vagyok. Ha egy film címével szeretném jellemezni az állapotomat, a következő lenne:
A felhők fölött 3 méterrel
" De most tényleg .... Eddig olyan jókat beszélgettünk. Vagy lehet hogy
az van a dolog mögött, hogy megijedtél tőlem? Úgy értem, azért akarod
azzal ''távol tartani'' magad tőlem, hogy nem írsz, mert félsz attól, hogy ez a 18 éves
kislány milyen érzéseket vált ki belőled? Félsz attól, hogy ha túlságosan
megnyílsz előttem, magadra maradsz - mert közben tudod, hogy fiatal
vagyok, és nekem még élveznem kell az életet, ki kell használnom a
fiatalságomat. De tudod, utálom ha valaki jobban tudja,hogy mi a jó
nekem, hogy mit is kellene csinálnom. Igen, mindig ott van a 'Mi van ha
...?' De miért kellene folyamatosan ezen rágódnunk? Amíg
azon gondolkozunk, hogy mi van ha, addig könnyen meglehet, hogy elszalasztjuk
azt, ami van.
Megértem ha nem reagálsz ezután.. Hisz felnőtt ember vagy, saját véleménnyel és döntésekkel..
Mindenesetre
hidd el, nem szoktam senkit játékszernek használni.. Ha egyszer
valakivel ilyen szinten beszélgetek, azt nem használom ki. Főleg azért,
mert veled kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy nehezen nyílsz meg
idegenek előtt.. Ami nem baj természetesen...... "
" Hogy én milyen típus vagyok? Szerintem elmondhatom, hogy sok oldalú egyéniség rejlik bennem..Némi anyáskodó hajlam, de bennem van a kalandra vágyó domina, a
megnyugvást kereső törékeny nő, és a naiv tinédzser..
Azt hiszem ezek vannak bennem összegyúrva..."
" Így miért jobb beszélni, mint személyesen? ( Nyilván ha nagy távolságokról
beszélünk, másképp nem lehet megoldani, de nincs meg a személyes
kapcsolat.. A tekintetek találkozása.. Sőt, én például egy egy
arckifejezésből, mozdulatból is sok mindent le tudok szűrni.. A
hanglejtésről nem is beszélve.. De itt ? Egymás mögé írt szavakat,
mondatokat látok..nem tudom miféle hangsúllyal értelmezzem.. "
